Láthatatlan Régió – új tanösvény a Botanikus Kertben

Az ország egyik legkülönlegesebb tanösvényét, a Láthatatlan Régiót avatta fel kedden az egyetem Gödöllői Botanikus Kertjében dr. Tőzsér János rektor és dr. Czóbel Szilárd, a Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék docense.

A Botanikus Kert területén található másfél hektáros gyertyán-elegyes mezei juharos-tölgyes erdő ennek az erdőtársulás típusnak az utolsó maradványfoltja hazánkban. Az itt található kocsánytalan tölgyek egészségi állapotát mérték fel a Fakopp vizsgálat segítségével. A kijelölt fákat egy kis ösvényen végig sétálva lehet megtekinteni és QR-kód olvasó alkalmazás segítségével, okostelefon kijelzőjén megismerhető a kéreg alatti egészségi állapotuk.

Dr. Tőzsér János kiemelte: mindig örömmel tesz eleget a Botanikus Kert meghívásának, mert valamennyi alkalommal szakmai újdonságot láthat. A kert munkatársai arra törekednek, hogy az ismeret-átadás minden szintjén megosszák kutatási eredményeiket a látogatókkal, érkezzenek azok az egyetemről vagy a városból.  A Láthatatlan Régió tanösvény különlegessége, hogy a klímaváltozás miatt élőhelyében veszélyeztetett kocsánytalan tölgyállományok védelmére hívja fel a figyelmet. A fák kérge alatt lejátszódó folyamatok kimutatása költséges vizsgálattal történhet, de ha ez a fafaj megmaradását szolgálja, akkor nagyszerű dolog.

A rektor arra is rámutatott, hogy a Botanikus Kertbe látogatók közvetlenül is megismerkedhetnek az ott folyó kutatásokkal, ezúttal mobiltelefonra applikált webfelület segítségével.

Az emberiség történetét végigkíséri az a vágy, ami egyben a tudományos megismerés egyik célja is, hogy feltárjon olyan titkokat, amik szabad szemmel nem láthatóak. Nos, ilyen titoknak számít az is, hogy vajon milyen egy élő fa törzse belülről. A Láthatatlan Régió egy olyan hazánkban és a nagyvilágban egyaránt egyedinek és különlegesnek tekinthető tanösvény, ami egy QR-kód olvasására képes mobileszköz segítségével lehetővé teszi, hogy a fák belső szerkezetét is megnézhessük, miközben ezek a fák a szemünk előtt lombosodnak ki, virágoznak és termést érlelnek, mondta dr. Czóbel Szilárd.

Ez a tanösvény egyben lehetőséget teremt arra, hogy egy hazai fejlesztésű, modern műszerrel végzett, tudományos kutatás eredményeit a nagyközönség is megismerhesse. Ehhez persze ki kell mozdulni a szobából, el kell látogatni a kertbe és miközben 100 évesnél idősebb törzsű tölgyek között, illetve egy különleges erdőtársulás megmaradt foltjában sétálunk, részesei lehetünk ennek az élménynek.

A tanösvényt végig járva láthatjuk, hogy vannak kívülről szemlélve teljesen egészségesnek látszó, de belül már odvas tölgyek is. Felmerülhet bennünk a kérdés, vajon miért nem vágják ki ezeket.

Azért, mert az idős fák, azaz a famatuzsálemek, akárcsak a lábon álló vagy kidőlt holt faanyag a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából a legjelentősebb élőhelyek közé tartozik. Európában az erdei fajok közel harmadának az életben maradása az öreg fáktól és a holtfa jelenlététől függ. Ezek ugyanis élőhelyet, menedéket és táplálékforrást biztosítanak az odúlakó madaraknak, a denevéreknek, rengeteg rovarfajnak (például a szarvasbogárnak, a nagy hőscincérnek), gombáknak, zuzmóknak és moháknak. Az idős fákhoz kötődő biológiai sokféleség, alapvető fontosságú az erdőben zajló biológiai folyamatok fenntartásában, amelyek nélkülözhetetlenek az erdő termőképességének és ökoszisztéma szolgáltatásainak biztosításához is. Kulcsszerepet töltenek be tehát az erdők anyag- és energiaforgalmában, a termőhely stabilizációjában, regenerációjában, széndioxid-megkötésében.

A Láthatatlan Régió tanösvény önmagába visszatérő típusú, 400 méter hosszúságú, 2 hurokból áll. Összesen 20 db, 100 évesnél idősebb, sarj eredetű kocsánytalan tölgy belső felépítését láthatjuk a talajszinttől 2 méteres magasságig.

Az átadás keretében egy növényfelismerő játékot is átadtak az Európa hírű vadkörtefa mellett.